Drasztikusan csökkent az új lakáshitelek aránya

A banki vezető kifejtette: míg tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege 268 milliárd forintot tett ki.

Szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult idén. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett.

Az euróalapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájcifrank-alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.

A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájcifrank-alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euróalapú hitelek lettek az uralkodóak.


A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben - mondta a vezérigazgató-helyettes.

Sztanó Imre hozzátette: az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott.